Vérbefúló látszat-ok

2011.04.28. 15:59 | Sine Ira | Szólj hozzá!

Címkék: közélet fidesz rendőrség cigány verekedés vér orbán viktor rend ok poltika cigánykérdés gyöngyöspata polgárőr okozat

Mint ismert, kedden késő este verekedés tört ki Gyöngyöspatán 40-50 helyi cigány és 4 Véderős-Betyársereges személy között. Gyöngyöspata utcáin vér folyt azon az éjjelen.
 
A térfigyelő kamera felvételeiről kiderült, hogy a Véderősök egyike részegen az utca közepén igyekezett könnyíteni magán, miközben fennhangon szélsőjobboldali és nyilas szavakat ordibált. A háttérben hallható cigányság, hangos kutyaugatással kísérve szóvá tette ezt, mire a férfi dolga végeztével, tovább hergelve az egybegyűlteket odament hozzájuk, három társa intése ellenére. Ezt követően elszabadultak az indulatok, a Véderősök is a cigányokhoz rohantak, illetve az utca végéről is érkezett még 5-6 ember, feltehetően cigányok. A videó egy, az utcán végighajtó autó reflektorfényeinek felvillanásával végződik. Aki esetleg még nem látta volna a felvételt mindenképp nézze meg, megrendítő élmény.
 

Az incidens hatására a kormány a Btk. módosítását kezdeményezte, megteremtve az "egyenruhás bűnözés" fogalmát. A módosítás értelmében, aki egyenruhában riadalmat kelt, akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A "megoldás" megvalósíthatósági aggályait már máshol kóstolgatták, és talán érdekesebb is inkább az okaival, illetve hatásaival foglalkozni.
 
Ebben a pillanatban nagyon úgy tűnik, hogy valamilyen rejtélyes gondolattól vezérelve a Fidesz nem meggyógyítani akarja a beteg testet, hanem csak a lázát akarja csillapítani (esetleg csak pont annyira, hogy a betegség megmaradjon.) Máskülönben mi értelme lenne egy súlyos és mély probléma csupán felszíni tüneteit kezelni? A jelenlelegi helyzetben ugyanis egyértelmű, hogy a métely nem az "egyenruhás bűnözés"; ez csak egy - minden bizonnyal elhibázott, és valamelyest nyerészkedő szándékú védekezési reakció, egy látszat-ok. De az önbíráskodás, önvédelem nem ok, hanem okozat. Még akkor is, ha ez az okozat később okként szolgál egy másik okozatnak - jelesül a patai verekedésnek. Ki gondolta azt, hogy a végtelenségig eltűrik az emberek - legyenek akár cigányok, akár nem cigányok -, hogy a létbiztonság mellett a rendet sem képes garantálni számukra az állam? A bűnözés folyt tovább szakadatlanul, mire az egyik oldal választ adott: eddig. Önkéntes polgárőrségi csoportok létrehozása valóban nem a legjobb megoldás, de legalább a valódi probléma megoldására irányul.
 
A rendet pár polgárőr nem képes biztosítani. Ebben a helyzetben komoly rendőri jelenlétre van szükség, amíg a notórius bűnözőket elfogják, és a közrendet helyreállítják. Amikor pedig már nyugodtak az állapotok, akkor elég lesz kevesebb rendőr is, egy komoly, ne adjisten kiképzett polgárőrséggel karöltve.
 
A valódi okra nem kínálnak megoldást. A látszat-okra igen. Orbán Viktor ma reggel képes volt rezzenéstelen arccal kijelenteni, hogy mától az állam az erő nyelvén fog beszélni. Azért nem léptek eddig, mert nem akartak túl gyorsan cselekedni. Az egyenruhás bűnözéssel szemben! A közbiztonság fel sem merül, mint megoldandó probléma! Amint felszámolják a riadalmat keltő masírozókat, minden megoldódik! (Pedig Drávapiski ex-SZDSZ-es (!) polgármestere mindmáig kéri a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület jelenlétét.) Az általános rendteremtés, rendőri erők átcsoportosítása említésre sem kerül…
 
 
Vajon mi kell ahhoz, hogy mindenki szeme kinyíljon? Vajon mennyi cigány és magyar vérbe kell fúlnia a látszat-oknak ahhoz, hogy végre tisztán láthatóvá váljon a valódi?
 

Reméljük, minél kevesebbe. Reméljük, elég volt a patai…

· 1 trackback

Cigánykérdések

2011.04.25. 01:41 | Sine Ira | Szólj hozzá!

Címkék: közélet mszp fidesz jobbik poltika cigánykérdés polgárőr lmp cigányválasz

  • Miért kérdés a cigánykérdés?
  • Kik számítanak olyan cigánynak, akik miatt lehet cigánykérdésről beszélni?
  • A cigányok vagy a magyarok között nagyobb a szegények aránya? Miért?
  • Roma vagy cigány? Miért?
  • Mi a "cigánybűnözés"? Cigányok által elkövetett bűncselekmények; olyan bűncselekmények, amiket legnagyobb részben általában cigányok követnek el; főleg szegény néprétegek által elkövetett, nagyrészt megélhetési bűncselekmények? Van-e ilyen?
  • Kinek az érdeke, hogy ne születhessen meg a "cigányválasz"?
  • A Jobbiknak, aki az ország bizonyos területein élők egyik legkomolyabb problémájáról először lebbentette fel ugyan a fátylat, de csak azért, hogy azután folyamatosan napirenden tartva, de nem megoldva, az ellentéteket fokozva megőrizze, illetve növelje népszerűségét? Valóban csak a szavazók megnyerése miatt beszél róla? Ha nem, akkor van-e megoldása a problémára?
  • Az LMP-nek és az MSZP-nek, akik a valóban bonyolult cigány-magyar viszonyt kihasználva, folyamatosan kihangsúlyozzák a jobboldal cigánysággal szemben elkövetett negatív tetteit, és így az örökös jogvédőt alakítva védik a hazai cigány kisebbség jogait, ezáltal megőrizve, illetve növelve népszerűségüket? Valóban kettős mércét alkalmaznak, és csak a magyarok cigányellenes cselekedetei miatt emelnek szót? Van-e cigány politikájuk? Ha az MSZP-nek van, akkor miért nem próbálta megoldani a kérdést nyolcévnyi kormányzása során?
  • A Fidesznek, hogy az ellenzéki pártok marakodása miatt, tisztán látható hovatartozásukat kihasználva, semleges, igazságosztó szerepben rendet tegyen, nagyvonalúan időről-időre részlegesen megoldja a pillanatnyi problémát, de csak épp annyira, hogy ideiglenesen kielégítő legyen, később azonban újra fellángoljanak az indulatok, és lehessen mit kezelni? Érdeke lehet-e egy kormánypártnak a folyamatos bizonytalanság, a maszatolás, nem szenved-e csorbát az állam becsülete az emberek szemében azáltal, hogy nem képes véglegesen, vagy legalább tartósan megoldani a problémát? Válaszol-e a cigánysággal kapcsolatos valamennyi kérdésre a kormány cigánypolitikája, vagy csak látszatintézkedéseket tartalmaz?
  • Használnak-e valakinek az önkéntes alapon létrejövő polgárőr csoportok? Segítenek-e a probléma megoldásában, vagy csak nehezítik azt? Tényleg a megfélemlítés a céljuk? Jó-e az valakinek, ha az ország legnagyobb kisebbsége fél ezektől a szervezetektől? Ha félnek, miért félnek? Miért gondolják úgy az emberek, hogy a már meglévő polgárőröknél jobbak az újonnan létrejött, kimondottan jobboldali csoportok? Egyáltalán így gondolják?
  • Ha nincs tökéletes válasz, akkor mi legyen a hazai cigánysággal? Integrálhatóak-e? Ha nem, akkor azért nem, mert ők nem akarnak integrálódni, vagy mert a magyar állam nem teremti meg ennek a lehetőségét?
  • Meddig halogatható még a válasz?
  • Mi lesz, ha egyszer felrobban ez a legérzékenyebb lőporos hordó?
 
...mert ha ez így megy tovább, akkor nem kérdés, hogy felrobban.

 

Ami senkié, az mindenkié?

2011.03.30. 22:03 | Sine Ira | Szólj hozzá!

Címkék: közélet fidesz orbán viktor jobbik alkotmány poltika lmp schiffer andrás

Orbán Viktor kedden este a TV2 Tények című műsorában kijelentette, ők nem a többség alkotmányát akarják létrehozni, hanem mindenkiét. A műsorvezető azt firtató kérdésére válaszolta ezt, miért nem erősítik meg az új alaptörvényt ügydöntő népszavazással, ahogy azt az LMP, illetve az Jobbik is indítványozta.
A miniszterelnök hozzátette, a jelenlegi helyzetben felmerülhet annak a lehetősége, hogy az ellenzéki pártok sikeresen el tudnák terelni a figyelmet magáról az alkotmányról, napi politikai ügyek szolgálatába állítanák a referendumot, és – bár tőle nem, de a kérdésben elhangzott – annak számukra kedvezőtlen végeredménye is lehetne. Másrészről a népszavazás, a Nemzeti Konzultációval ellentétben, csak annak teremti meg lehetőségét, hogy a választópolgárok “eszi, nem eszi” alapon döntsenek, míg az utóbbi esetében javaslatokkal, bizonyos pontok véleményezésével konstruktívan lehet hozzájárulni az alkotmányozáshoz. (Orbán Viktor rendkívül határozottan elutasította azt a felvetést, hogy a két véleménynyilvánítási forma, a konzultáció és a népszavazás akár egymásra is épülhetne - holott ez cseppet sem akkora ostobaság, mint amekkora “nem”-et kapott a miniszterelnöktől.)
Orbán tehát, bár konkrétan nem mondta ki, de nem is vetette el annak a lehetőségét, hogy egy esetleges népszavazás akár vereséggel is végződhetne a kormánypártok számára. Éppen ezért, a korábbi, 2/3 helyett 3/3 gondolatkörhöz hasonlóan olyan kommunikációt választott, amely azt sugallja, ő és a Fidesz-KDNP önkéntesen vállukra veszik az ország terheit, és a korábban nekik szavazott bizalom nevében megalkotják az egész ország új, egységes alaptörvényét.
"Legális lehetősége van a kétharmados többségnek, hogy alkotmányozzon, legitim alkotmányról azonban így nem beszélhetünk" – mondta el Schiffer András szombaton Sopronban. Megjegyezte, a legitim alkotmányhoz nem elég bármilyen többség, ahhoz nagyon mély társadalmi egyetértésre lenne szükség. Az LMP frakcióvezetőjének és Orbán Viktornak a szavait olvasva meglepő hasonlóságot vehetünk észre. Mindketten egyetértenek abban, hogy egy új alaptörvényt nem szabad csak egy bizonyos többség számára egy bizonyos többségnek létrehoznia, ahhoz hogy ez mindenkié lehessen, mindenkire szükség van. A különbség csupán annyi, hogy Schiffer szerint népszavazás nélkül, Orbán szerint népszavazással lesz a többségé, és nem mindenkié az alkotmány.
A kérdés jelenleg tehát az, hogy valóban elbukna-e egy ilyen népszavazást a Fidesz, mert ha esetleg nem, akkor legalább egy pillanatra érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy nem lenne-e mégis jobb döntés a nép szavával is alátámasztani az új alaptörvényt. A körülbelül 8 millió kiküldött konzultációs kérdőívből megközelítőleg 920 ezer érkezett vissza (~11,5%), emellett a Fidesz támogatottsága a Tárki friss kutatása szerint a teljes népesség körében 30%, a biztos pártválasztók esetében 57%. Ezek alapján nem feltétlenül veszítenének, de az könnyen megeshet, hogy – mint az Orbán is mondta – érdektelenségbe fullad az egész. Minden bizonnyal ez lenne a legérdekesebb szituáció, még ha a támogató szavazatok lennének is többségben, hiszen azt jelentené, hogy szinte senkit sem érdekel az egész, senki sem érzi magáénak, nemcsak az új alkotmányt, de az alkotmányozást sem.
Ha ez nem is következik be – Orbán Viktor hétfőn világossá tette, hogy nem lesz népszavazás –, akkor is számolni lehet ilyen opcióval, tehát az sem kizárt, hogy az új alkotmány támogatottsága, esetleg az alkotmányozás iránti érdeklődés kifejezetten alacsony. Mindennek tudatában, vagy talán ettől való félelmében a Fidesz jobbnak látta egyszerűen kimondani, ők a Nemzeti Konzultáció és a tavaly tavasszal megszerzett 2/3-os többség révén az egész ország nevében alkotmányoznak.
Pedig megeshet, hogy nincs így. Megeshet, hogy az, amit ők mindenki alkotmányának tartanak, valójában senkié.

· 4 trackback

süti beállítások módosítása